Krioprezerváció és fagyasztott embrió transzfer

Frissítve: máj. 14.

Krioprezervációnak nevezzük azt az eljárást, amikor valamilyen anyagot fagyasztott módszerrel tartósítanak. A krioprezerváció egy széles körben elterjedt eljárás az asszisztált reprodukciós beavatkozások között, ugyanis ezzel a megoldással tárolni lehet az ivarsejteket és a megtermékenyült embriókat is.


A krioprezerváció abban az esetben alkalmazható, ha valaki orvosi kezelés (pl. sugárkezelés, kemoterápia) előtt meg kívánja őrizni termékenységét vagy, ha az illető ivarsejtet szeretne adományozni, továbbá az embriók fagyasztásával későbbi lombik ciklusban további terhességek jöhetnek létre. Egy különleges helyzet, ha a pár női tagja ismert korai ovárium kimerülésben szenved, a petesejtek lefagyaszthatóak fiatalabb korban, hogy később vérszerinti gyermekáldásra is lehetőség legyen. Továbbá ez az eljárás a jövőben lehetővé teheti majd, hogy a nők fiatalabb korban lefagyasztott petesejteket használjanak megtermékenyítésre idősebb korban, de ez még jelenleg nem teljeskőrűen engedélyezett folyamat, ugyanis nem állnak megfelelő információk szolgálatunkra a hosszútávú petesejt krioprezervációval, és az ezzel összefüggő rizikókkal kapcsolatban.



A legújabb krioprezervációs eljárás a vitrifikáció, amely egy ultragyors fagyasztásos megoldás. Ennek a folyamatnak során elvonják a vizet a sejtekből, majd egy fagyasztásra ellenállóbb, stabilabb oldattal helyettesítik a sejtek folyadéktartalmát, ezt követően folyékony nitrogénbe helyezik a fagyasztásra szánt mintát. A vitrifikációnak köszönhetően a víz molekulák és a fagyasztásra használt oldat nem kristályos formában dermednek meg, ami roncsolná a sejtek szerkezetét, hanem „üvegszerű” állapotba kerülnek. A fagyasztás milliszekundumok alatt történik, ami jól meggátolja a sejtek degradációját, mert a gyors fagyasztásnak hála a vízmolekuláknak nincs idejük kristályokat formálni.



Korábban csak lassú fagyasztásos eljárással tartósították a sejteket, ami a spermiumok és embriók esetében nem jelentett különösebb akadályt, azonban a petesejteknek ez az eljárás ártalmasnak bizonyult. A petesejtek magasabb arányban tartalmaznak vizet, emiatt a lassú fagyasztásos eljárással sajnos könnyebben keletkeztek vízkristályok, amelyek tönkretették a sejt szerkezetét. Ezzel az új eljárással a petesejteket is biztonságosan lehet tárolni és a felhasználás sikeressége is magasabb, mint a korább hazsnált eljárásokkal tárolt petesejteké. A vitrifikációs eljárást már spermiumok és embriók esetében is alkalmazzák, és kutatások kimutatták (2014), hogy ezzel az eljárással nagyobb sikerrel jön létre várandósság.



Összehasonlítva a siker rátát, a vitrifikációs eljárásból származó sikeres felhasználás 87%-ra tehető, míg a lassú fagyasztásos eljárással kinyert sejtekből létrejött terhességek aránya 70% körüli. A vitrifikációs eljárást 2014-ben, 2018-ban és 2019-ben is kutatásokkal vizsgálták. A legutóbbi (2019) felmérés is azt bizonyítja, hogy ez az eljárás jobb esélyeket teremt a sikeres megtermékenyüléshez, de további kutatások is elengedhetetlenek a hosszú távú következmények és rizikók vizsgálatára.



A krioprezerváció rizikói közé tartozik a sejtek sikertelen kiolvasztása, az IVF kezelés során kialakuló hiperstimulációs szindróma (OHSS), egyéb IVF kockázatok és a krioprezervációs oldattal való expozíció, amelynek vizsgálatáról folyamatos kutatások zajlanak, hogy hogyan lehet megkímélni az ivarsejteket és az embriókat ezektől az ismeretlen rizikót jelentő kemikáliáktól.



A fagyasztott embrió transzfer folyamán egy korábban krioprezervált embriót ültetnek be.

Ezt az eljárást elsősorban akkor alkalmazzák, ha a pár számára több embrió áll rendelkezésre, amiket nem egy IVF ciklusban kívánnak felhasználni. Ebben az esetben a fennálló embriókat le lehet fagyasztani, hogy a későbbiekben újabb beültetést lehessen elvégezni. Ezt lehet sikertelen IVF ciklus után igénybe venni vagy egyszerűen csak megismételni egy újabb terhesség céljából. A fagyasztott embrió transzfer előnye, hogy nem szükséges az egész IVF kezelést az elejéről kezdeni, hanem elegendő csak a méhnyálkahártyát felkészíteni egy embrió befogadására. Kutatások szerint az ovárium stimulációhoz használt hormonok negatívan hatnak az endometrium ideális felépülésének, ezért nagyobb sikerrel rendelkezik a fagyasztott embrió transzfer, mint a közvetlen, friss embriótranszfer. Egy másik elmélet szerint azért sikeresebb a fagyasztott embrió transzfer, mert csak az erősebb, életképesebb embriók élik túl a fagyasztást és a kiolvasztást. Ez az eljárás használható abban az esetben is, ha a pár női tagjának hajlama van az OHSS-ra, vagy ha a beültetés előtt genetikai vizsgálatot kell végezni az embrió sejteit felhasználva, azonban ezt az eljárást jelenleg Magyarországon a törvények értelmében nem lehet igénybe venni.



A fagyasztott embrió transzfer rizikói közé tartozik a méhen kívüli terhesség, és egyaránt emelkedett eséllyel jöhet létre iker terhesség attól függően, hogy hány embriót ültetnek be. Vizsgálatok szerint a fagyasztott embrió transzferből született gyermekek körében alacsonyabb volt az IUGR (Intrauterine Growth Retardation) és a koraszülés is, továbbá a magzati rendellenességek aránya is alacsonyabbnak bizonyul a friss embrió transzferhez képest.



Összefoglalva, a tévhitek ellenére a jelenlegi kutatások azt bizonyítják, hogy a krioprezerváció és a fagyasztott embrió transzfer nem jelent emelkedett rizikót a magzati fejlődési rendellenességek és a várandósság sikeres létrejöttében.

.



50 megtekintés0 hozzászólás