Hogyan lehetnek hatással bizonyos immunológiai betegségek a termékenységre?


A gyermekáldást számtalan tényező befolyásolhatja negatívan, és sajnos ide tartoznak bizonyos immunológiai és autoimmun betegségek is. Ebben a cikkben csak néhány gyakori autoimmun és immunológiai betegséget említettünk meg, amelyek hátráltatják a fogantatást, sajnos ezeken kívül léteznek egyéb immunológiai kórállapotok, amelyek szintén negatív irányban befolyásolják a termékenységet.



SLE (Szisztémás Lupus Erythematosus)

Habituális vetélés esetén talán az SLE az első dolog, ami minden szakértőnek eszébe jut a kivizsgálás kezdetén. A SLE az egyik leggyakoribb autoimmun betegség, és gyakrabban érinti a nőket mint a férfiakat. A SLE számtalan szervre hatással van, ezért a tünetei is nagyon változatosak. Ennek a betegségnek néhány jellegzetes tünete az arcon jelentkező pillangó alakú pirosság (erythema), ízületi gyulladás, vese érintettség, és sajnos magas az artériás trombózis rizikója is különösen, ha egyidejűleg fennállnak más autoimmun betegségek is (pl. Lupus anticoagulans, antifoszfolipid-szindróma). Az SLE diagnózisát vérmintából lehet felállítani, amiből kimutathatóak a jellegzetes autoimmun paraméterek emelkedett értékei. Az SLE-ben szenvedő nők tünetmentesek is lehetnek, egészen gyermekáldási elköteleződésig, amikor is sorozatos vetélést követően vagy csökkent petefészek működés miatt kerülnek kivizsgálásra ennek a betegségnek az irányában. A diagnózis felállítását követően fogantatási szándék esetén immunszuppresszív terápiát kell folytatni a vetélés rizikójának csökkentésére. Továbbá sajnos előfordul, hogy a terhesség felerősíti az addig is fennálló panaszokat, tehát súlyosbodhatnak az ízületi gyulladások, a vese gyulladás és egyéb szervek gyulladásai is. Az SLE-t nem várandós állapotban is immunszupresszív terápiával lehet tünetileg kezelni.


Antifoszfolipid-szindróma

Az antifoszfolipid-szindróma irányában történő kivizsgálás leggyakrabban az SLE-hez hasonlóan habituális vetélés során indul. Az antifoszfolipid-szindrómában szenvedő emberek fokozott trombózis veszélynek vannak kitéve, és a trombózis mind vénás és artériás oldalon jelentkezhet. A betegségnek gyakran nincsenek fizikai tünetei, azonban súlyos esetben előfordulhat véralvadási zavar okozta bőr nekrózis, végtagi gangrénák, stroke okozta idegrendszeri károsodás és mélyvénás trombózis, ami tüdő embóliához vezethet. Az antifoszfolipid-szindróma lehet önmagában jelentkező betegség, azonban gyakran SLE-vel társultan mutatkozik meg. Az antifoszfolipid-szindróma gyakran vezet vetéléshez a gesztáció 10. hete előtt, azonban összefüggésbe hozták kora szüléssel és placenta fejlődési rendellenességekkel, amelyek preeclampsiához vezethetnek. Az antifoszfolipid-szindrómát vérből lehet diagnosztizálni, ugyanis jellegzetes eltérés a foszfolipid ellenes antitestek jelenléte. Az EUAR (European League Against Rheumatism) ajánlása szerint megelőzésképpen alacsony dózisú aszpirin alkalmazása javasolt a trombózis rizikó csökkentésére. Terhesség fennállása esetén pedig LMWH (alacsony molekulasúlyú heparin) és alacsony dózisú aszpirin alkalmazása javasolt a trombózis és preeclampsia megelőzésére.


Cöliákia

A cöliákia egy immunológiai betegség, aminek során a bélrendszerben lévő immunsejtek fokozott gyulladásos választ adnak a gluténra. Glutént tartalmaz minden olyan étel és ital, amiben búza, rozs és árpa származék van. A cöliákia tünetei bélrendszeri eredetűek, tehát a betegség puffadással, hasmenéssel vagy éppen székrekedéssel társul, de előfordulnak a beleken kívül eső tünetek is, mint például a jellegzetes dermatitis herpetiformis Duhring, ami a bőrt érinti és a korán jelentkező csontritkulás (osteoporosis). A fent említett betegségekhez hasonlóan ez a betegség is gyakrabban érinti a nőket, mint a férfiakat. A cöliákia a vékonybél legfelső szakaszán okozza a gyulladást, és mivel itt történik a vasfelszívódás, a vashiányos vérszegénység nagyon gyakori tünete a cöliákiának. A cöliákiát összefüggésbe hozták a női eredetű meddőséggel is, mert ha a betegség kezeletlen marad, gyakran jelentkeznek ovulációs problémák, a vashiány pedig negatív hatással van a magzat fejlődésére. A betegség kivizsgálásában segít a vérből meghatározható gliadin, szöveti transzglutamináz és endomízium elleni antitestek jelenléte, de a vékonybél biopszia szövettani vizsgálata is igazolhatja a cöliákiát. A cöliákia jelenlegi egyetlen leghatékonyabb kezelési módja az életen át tartó gluténmentes életmód, ami segít a termékenység helyreállításában is.


Hashimoto thyreoiditis

A Hashimoto-thyreoiditis a pajzsmirigy szövet autoimmun gyulladásos betegsége, ami miatt a pajzsmirigy nem képes optimális mennyiségű hormont termelni. A pajzsmirigy hatással van az összes szervünkre, ezért a betegség tünetei is nagyon változatosak. Mivel a pajzsmirigy hormonok felelősek az anyagcsere működéséért, ezért ha nincs elég pajzsmirigy hormon (T3 és T4), akkor az anyagcsere lelassul, ami elhízásban, fokozottabb étvágyban mutatkozik meg. További jellegzetes tünet a haj és a körmök elvékonyodása, de a szív ingervezető képessége is megváltozik, ami miatt ritmuszavar léphet fel. A pajzsmirigy hormonok fontos szerepet játszanak az ovuláció kiváltásában, ezért kezeletlen betegség esetén a menstruációs ciklus rendszertelenné válik az ovuláció hiánya (anovuláció) miatt. A Hashimoto-thyreoiditis diagnózisát vérből lehet felállítani, amiből kimutatható a jellegzetes thyreoglobulin (aTG), thyreoperoxidáz (aTPO) és TSH receptor ellenes antitestek jelenléte. Ezen felül a vérképből az is kimutatható, hogy csökkent a szabad T4 (fT4) és T3 (fT3) szintjei is, miközben a hypothalamus által termelt pajzsmirigy stimuláló hormon (TSH) értéke megemelkedik a hormonális negatív visszacsatolás hiánya miatt. A Hashimoto-thyreoiditist pajzsmirigy ultrahang és biopszia segítségével is meg lehet állapítani, ugyanis az ultrahang képből és szövettani mintából is felismerhető a krónikus gyulladás és fehérvérsejtek fokozott jelenléte a szövetben. A betegséget pajzsmirigy hormon pótlással lehet kezelni, amivel visszaállítható a rendszeres menstruációs ciklus.


Sjögren-szindróma

A Sjögren-szindróma a nyálmirigyek és könnymirigy gyulladásos autoimmun betegsége, ami gyakran együtt jár az SLE-val, Hashimoto-thyreoiditisszal, polyneuropathiával, szisztémás szklerózissal és rheumatoid arthritisszal. A betegség fokozott rizikónak teszi ki az egyént a non-Hodgkin lymphomának is. A nyálmirigyek és könnymirigyek gyulladása miatt a Sjögren-szindróma jellegzetes tünete a szem és szájszárazság, és ezeknek a mirigyeknek a duzzanata. A szárazság miatt könnyen kialakulhatnak nyálkövek, szájüregi fekélyek és a kötőhártya fekélyek, ezért fontos a könnycsepp használata és megfelelő mennyiségű folyadék fogyasztása. A Sjögren-szindrómát összefüggésbe hozták a petefészek korai kimerülésével is, és további kellemetlenséget okozhat a hüvelyszárazság. Hasonlóan a korábban említett betegségekhez, a Sjögren-szindrómát a klinikai tünetek alapján lehet diagnosztizálni, ami kiegészíthető az antitestek meghatározásával vérből, azonban ezek az antitestek nem specifikusak erre a betegségre, hanem más autoimmun betegségek esetén is kimutathatóak. A Sjögren-szindrómát enyhe esetben tünetileg kell kezelni, ami olyan gyógyszerekkel, amik fokozzák a nyál és könny elválasztást, súlyos esetben pedig szóba jön a szteroid terápia és egyéb immunmoduláló gyógyszerek alkalmazása.


HLA-B27 és a hozzá kapcsolódó autoimmun betegségek

Bizonyos autoimmun betegségek kialakulását elősegítik specifikus kombinációi a humán leukocyta antigéneknek (HLA), ilyen problémákat okozhat a HLA-B27 jelenléte is. A HLA-B27 gyakran magával vonja a vázrendszert érintő spondyloarthritist, reaktív arthritist, psoriasist és gyulladásos bélbetegségeket (IBD), mint például a Chron-betegséget. A HLA-B27 jelenlétét összefüggsébe hozták csökkent petefészek stimulálhatósággal és korai petefészek kimerüléssel is. Tünetmentes esetben is meg lehet vizsgálni ennek a génkombinációnak a jelenlétét, amit vérből vagy nyálból lehet felderíteni. Ha igazolódik a csökkent petefészek működés, egyénre szabott terápiával lehet javítani a stimulálhatóságon vagy donor ivarsejtek vagy embriók alkalmazáshoz kell folyamodni, amelynek szabályozása jelenleg Magyarországon nem teszi lehetővé (vagy csak nehezen) ezeket a lehetőségeket, azonban a környező országokban számtalan intézmény felajánlja ezt az utat is.


Ivarszerveket érintő autoimmun betegségek

Ritka esetben olyan antitestek termelődnek, amelyek közvetlenül az ivarszervek gyulladását okozzák, ezáltal csökkentik a termékenységet. Korai petefészek kimerülés esetén, ami azt jelenti, hogy 40 éves kor előtt kezdődnek a menopauza tünetei, meg kell vizsgálni vérből, hogy vannak-e antitestek, amelyek a petefészek ellen termelődnek. A korai petefészek kimerülés jelei a menopauza klasszikus tünetei és a ciklus rendszertelensége vagy éppen teljes hiánya mellett, az emelkedett FSH szint, csökkent ösztrogén szint és ilyenkor az AMH is csökkent értéket mutat. Az petefészkeket érintő autoimmun gyulladás sokszor kapcsolódik Hashimoto pajzsmirigy gyulladással és egyéb autoimmun betegségekkel, mint a primer adrenális inszufficiencia, myasthenia gravis és az 1-es típusú diabetes. A korai petefészek kimerülés diagnosztizálása esetén nagyon fontos elkezdeni időben a stimulációs kezelést, hogy kiderítsék van-e még lehetőség petesejtet nyerni. Ha erre sajnos nincs lehetőség, a korábban említett módon donor ivarsejtek vagy embriók alkalmazásához is lehet folyamodni.

Férfiak esetén szintén előfordulhat autoimmun here gyulladás, ami károsítja termőképességet. A hereszövet fejlődési és anatómiai okok miatt nem hozzáférhető az immunrendszer számára, így az immunrendszer nem ismeri fel sajátjaként a hereszövetet, ezért ha ez az anatómiai gát valamiért (pl. sérülés, vírus fertőzés) miatt megszakad és a hereszövet érintkezik az immunrendszerrel, automatikusan autoantitestek keletkeznek a here ellen, aminek működése ezáltal súlyosan károsodik. Ez az állapot sajnos nem visszafordítható, és ilyenkor már csak mesterséges megtermékenyítéssel donor ivarsejteket alkalmazva történhet meg a sikeres gyermekáldás.


Összefoglalva, az autoimmun betegségek legritkább esetben járnak egyedül, általában ha kiderítenek egy autoimmun betegséget a kivizsgálás során, utána kell járni, hogy előfordulnak-e egyéb autoimmun kórképek is. Sok intézmény felajánlja az infertilitás panelt, amely egy komplex vérvizsgálat, ami számtalan hormon, auto-antitest, trombózis és immunológiai paraméter jelenlétét vizsgálják.




Forrás:
uptodate.com
Pubmed
https://academic.oup.com/rheumatology/article/54/9/1709/1828438

9 megtekintés0 hozzászólás

Friss bejegyzések

Az összes megtekintése