Méhen kívüli terhesség tünetei és kezelése.

Frissítve: máj. 14.


A méhen kívüli terhesség egy olyan állapot, amikor a megtermékenyült petesejt nem a méhen belül ágyazódik be, hanem valahol az odavezető úton.



Az embrió ilyenkor beágyazódhat a petefészekben, a petevezeték valamelyik szakaszán, a hasüregben valamelyik szerv hashártyához tapadva, de méhen kívüli terhességnek nevezhető a korábbi császármetszés hegében beágyazódott embrió is.


Minden felsorolt esetben nagyon veszélyes helyzet áll fenn, mert a megrepedt méhen kívüli terhesség akár halálos vérzést is okozhat.


A méhen kívüli terhességnek nincsenek jellegzetes tünetei, azonban a megrepedt méhen kívüli terhesség nagyon súlyos vérzéssel, és hirtelen kezdődő, éles alhasi fájdalommal jár, ezért ilyen tünetek észlelése esetén mindenképp orvoshoz kell fordulni. A méhen kívüli terhességet ultrahanggal lehet azonosítani, és a vérképből igazolható a béta-hCG jelenléte, ami általában alacsonyabb, mint a méhen belüli terhesség esetén. A méh üregében ultrahangon látható az ál petezsák embrió nélkül jelezvén, hogy az embrió valahol máshol ágyazódott be.


A méhen kívüli terhesség oka sokszor egy korábbi kismedencei fertőzés, ami miatt hegek kialakulását eredményezte a méhnyálkahártyában és a méhküröktben, ami miatt a megtermékenyült petesejt útja akadályozva van a méh felé. A kismedencei fertőzést mellett előfordulhatnak fejlődéstani és genetikai rendellenességek, amelyek miatt magasabb a rizikó a méhen kívüli terhességre, például a petevezetékek szűkülete, vagy a csillószőrök működési képtelensége is okozhat ilyen problémát. Petevezeték átjárhatatlanságot nemcsak fejlődési malformációk okoznak, hanem sok esetben sajnos ismeretlen eredetű a szűkület. A petevezeték átjárhatóságot laparoszkópos műtét során szövetbarát festékkel való petevezeték feltöltéssel vagy röntgen és ultrahangos vizsgálat során kontrasztanyag segítségével vizsgálják (hysterosalpingographia). Az asszisztált reprodukciós eljárások során alkalmazott gyógyszerek közül néhány (például clomiphen-citrát) emeli a méhen kívüli terhesség kockázatát, ezért a kivizsgálás során nagy hangsúlyt kell fektetni a petevezetékek állapotának felmérésére mielőtt ilyen terápiát alkalmaznak. Egyes kutatások szerint a lombik kezelés és az inszemináció is emeli a méhen kívüli terhesség esélyét, bár nagyon alacsony eséllyel.


A méhen kívüli terhesség leggyakoribb terápiája műtéti, de ha idejekorán felismerésre kerül ez az állapot, gyógyszeresen is meg lehet próbálni a terhesség megszakítását, aminek előnye, hogy a méhkürt eltávolítása megelőzhető. Leggyakrabban a petevezetékben fordul elő a méhen kívüli terhesség, ezért gyakran fél oldali méhkürt eltávolításhoz kell folyamodni. A szervmegtartó műtétek ebben az esetben nem túl hatékonyak, emelik a rizikót egy újabb méhen kívüli terhesség létrejöttének. A korábbi császármetszés hegébe ágyazódott várandósság művi terhesség megszakítással, és szerv megtartással elvégezhető.


Összefoglalva, a méhen kívüli terhesség rizikóját számtalan tényező növeli, és a korai diagnózissal sikeresen megelőzhető az életet veszélyeztető szövődmények és vérzések kialakulása.



Forrás:

https://www.verywellfamily.com/tubal-pregnancy-2752779


13 megtekintés0 hozzászólás