Mit jelent a másodlagos meddőség?

Frissítve: máj. 14.


Másodlagos meddőségnek nevezzük azt az állapotot, amikor egy vagy több gyermek születését követően jelennek meg fogantatási nehézségek. A másodlagos meddőségnek is ugyanúgy számtalan oka lehet, mint az elsődleges meddőségnek, és nem egyszer jelentkeznek ugyanazok a betegségek is, mint az elsődleges meddőség esetében.



Anatómiai rendellenességek

Korábbi hasi műtétek gyakran eredményezhetnek összenövéseket, amelyek kiterjedhetnek a kismedence területére is. Nagyon ritkán esetekben művi terhességmegszakítás és spontán vetélés művi befejezése, továbbá placenta retenciót követően elvégzett curettage is okozhat a méh üregén belül összenövéseket (Ashermann-szindróma), melynek jellegzetes tünete a menstruációs vérzés csökkenése vagy elmaradása (szekunder amenorrhea). A méh üregében lévő összenövéseket hysteroscopos beavatkozás segítségével el lehet távolítani és ösztrogén terápiával fokozható a méhnyálkahártya vastagsága, hogy az embrió sikeresen beágyazódhasson. Az összenövések tünetei lehetnek: krónikus alhasi fájdalom, vizelési és székelési nehézségek, emésztési zavarok, bélelzáródás. A méhen kívüli adhéziókat sokszor laparoszkópos/laparotómiás műtéttel fel lehet oldani (adhéziólízis), hogy a termékenység visszatérjen. További anatómiai eltéréseket okozhatnak a méh miomái és polipjai is, amelyeket ultrahang vizsgálattal és hysteroscopiával lehet diagnosztizálni. Kisebb miómák és polipok műtéti eltávolítását követően a termékenység nagy eséllyel helyreáll.



Hormonális elváltozások

A hormonális elváltozások számos okból kifolyólag megjelenhetnek a másodlagos meddőség hátterében. Egyik leggyakoribb hormonális betegség az autoimmun eredetű pajzsmirigy gyulladás (Hashimoto-thyreoiditis), amely jelentkezhet szülést követően, de általában az elsődleges meddőség hátterében húzódik. Előfordulhatnak jóindulatú hypophysis adenomák és a petefészek rendellenességei is, ezért fontos készíteni egy kiterjesztett labor vizsgálatot a hormonális állapot feltérképezésére. A túlsúly szintén okozhat hormonális kilengést, ezért fogantatási nehezítettség esetén célszerű a testsúlyt az egészséges tartományban tartani.



Fertőzések

Számtalan fertőzés növelheti az esélyét a krónikus kismedencei gyulladásnak, melynek következménye lehet a kismedencei összenövések létrejötte, a méhkürt elzáródása és a krónikus fájdalom. A szexuális úton terjedő és kismedencei gyulladást okozó fertőzések leggyakoribb kórokozói a Chlamydia trachomatis és Neisseria Gonorrhea, azonban nem csak nemi úton terjedő kórokozók okozhatnak kismedencei gyulladást, hanem műtétek szövődményei is lehetnek bakteriális (gennykeltő) fertőzések. A kismedencei gyulladások leggyakrabban rendellenes folyással járnak, amelyekből mintát véve lehet diagnosztizálni a kórokozót, kezelésük alapvetően antibiotikummal történik, ritkábban műtéttel, ha például tályogot szükséges eltávolítani.


Férfiak betegségei

Férfiak esetében gyakoribb az elsődleges meddőség fennállása, azonban bizonyos állapotok hajlamosítanak másodlagos elváltozások kialakulására. Daganatos betegség kezelése során használt kemoterapeutikumok (daganatellenes gyógyszerek) és a sugárkezelés csökkentheti a spermaszámot és ronthatja a spermiumok genetikai állományát, minőségét. A férfiakat is érinthetik nemi betegségek, amelyek gyulladást okoznak a férfiak ivarszerveiben, és ezzel tönkretehetik a spermatoogonomiumokat (spermium képző őssejtek), miközben a mellékhere és az ondóvezeték hegesedhet. Kiemelendő a foglalkozás által okozott ivarsejt károsodás, amely olyan munkakörökben veszélyezteti a férfiakat, ahol vegyszerekkel, magas hőmérséklet és sugárzással érintkeznek a munkavállalók. A dohányzás szintén bizonyítottan csökkenti a spermaszámot és rontja a spermiumok minőségét, ezért a dohányzás is hátráltathatja a sikeres gyermekáldást.



Kor

A kor előrehaladtával sajnos csökken a fogantatás esélye, nők esetében már 35 éves kor után jelentkezhetnek problémák a gyermekáldás területén. Ennek okai lehetnek, hogy csökken az ovulációk száma, másrészt a peték minősége, genetikai összetétele is romlik az idő előrehaladtával. A férfiak alapvetően a nőknél hosszabb ideig termékenyek maradnak, mert a férfiak folyamatosan megújuló ivarsejteket képeznek, ellentétben a nőkkel, akik egy meghatározott számú petesejttel jönnek világra, és a peték nem újulnak meg. Azonban férfiak esetében is kimutatták, hogy a kor előrehaladtával a spermiumok genetikai állománya, mozgékonysága és száma csökken, ezért az ő esetükben is felléphetnek nehézségek a sikeres családalapítás terén.


Összefoglalva, a másodlagos meddőségnek számtalan oka lehet, és gyakran átfedésbe kerülnek ezek a kiváltó tényezők az elsődleges meddőséggel. Számtalan másodlagos meddőségi állapotot nem lehet megelőzni, de a kiegyensúlyozott, egészséges életmóddal elkerülhetőek bizonyos betegségek, amelyek nehézséget okoznak a családalapításban.


24 megtekintés0 hozzászólás